Ahogyan azt már írtam nektek, a lányok nagyon sokat beszélnek az öltözőben. Néhány nappal ezelőtti történetet szeretnék nektek most elmesélni. 3 lány volt már csak az öltözőben és arról beszélgettek, hogy mennyire vicces, amikor a szülők/nagyszülők megpróbálják a mai világ turpisságait ellesni. Azonban sokszor megesik, hogy nem megfelelően alkalmazzák ezt a “tudást”. Az egyik lány kezdi éppen panaszolni, hogy apukája mindent megoszt ahelyett, hogy lájkolná. A másik lány erre felnevet.
– Jajj, ne is mond! Az enyém az egész fotó albumot megosztja.
Erre a másik lány:
– Az hagyján! Az enyém az összes fotóhoz odaír. A 3 évvel ezelőttihez is. Tök idegesít.
– Viccelsz!? Nekem a nagymamám Facebookon ír üzenetet!
– Nemár! Tényleg? Mondjuk ez szép, hogy tud ilyet.
– Igen. Nagyon aranyos! Képzeljétek, le van írva nekik minden, hogy kell bekapcsolni a gépet, hogyan kell megnyitni az oldalt. Minden.
– Tudom! Az én nagyszüleimnek minden egy kis cetlin van. Ilyenek, hogy húzd az egeret lefelé a bal sarok irányába, a mutató ujjadat nyomd le egyszer. Majd menj rá, hogy leállítás. 🙂
– Jajj, képzeljétek! Egyszer felhívott mamám, hogy most azonnal menjek hozzájuk, mert tönkre ment a gép. Az egész képernyő fekete, elromlott. Mozgattam pedig azt az egér izét is. Természetesen egyből rohantam hozzájuk, hallván a kétségbe esését. Majd természetesen kiderült, hogy csak a monitor kikapcsoló gombja volt a ludas a dologban. De iszonyatosan aranyos volt, ahogyan pánikolt szegény mama.
Szóval, azért jó dolog és aranyos, hogy szeretnék ezt megtanulni. És egyre jobban haladnak vele! De azért van, hogy néha szólnunk kell szüleinknek, hogy most már azért elég legyen a lájkokból.
Remélem, ma is jól szórakoztatok ezen a kis történeten! Süssön rátok a nap! 🙂