Elérkezett a várva várt meccs. A harmadik elődöntő az évben a LEN-kupában az Uvse ellen. Már csütörtökön feljöttünk Pestre, hogy az új uszodában készülhessünk a meccsre. Mindenki nagy esélyekkel kelt fel a NAGY nap reggelén. Majd elkezdődött az első negyed, 0-3-as eredmény után a félidőben 4-4-gyel mehettünk át a másik térfélre. Feltüzelve, igazi csapatként küzdöttünk. 6-5 volt az állás, amikor víz fölött ütött az ellenfél és egy törött orr lett a végeredménye, de a következménye semmi. Mihi bírói figyelmetlenség miatt sárgát kapott, pedig volt már egy neki, tehát autómatikus piros lap következett. Vagyis a végeredmény: egy törött orr, egy eltiltott edző, három kapott gól 6-5-ös vezetést követően, vagyis veszítettünk. Ismét. Pedig most minden úgy ment, ahogy mi akartuk, de valamiért ez az év ezt hozta. Három elveszített elődöntőt és sok-sok szomorú percet. Szombaton viszont következett a bronzmeccs. Az oroszok ellen, akik elég brusztos meccset szoktak játszani, de jól kezdtük a meccset, így el tudtunk lépni tőlük. A végeredmény pedig a LEN-kupa bronzérem, mivel 17-10-re győzelmet arattunk felettük.