Lassan már 8 hónapja dolgozom a 2008-2010-es fiú-lány korosztállyal. Egy-kettő még olyan picurka nekem, mint egy „nagy baba”. Annyira szeretek velük dolgozni, nem mindig könnyű, de az az őszinte szeretet, amit tőlük kapok, ilyen nagy mennyiségben, azt korábban még nem tapasztaltam. Olyan jó érzéssel tölt el, amikor megtanítok nekik egy úszásnemet, vagy látom egyik edzésről a másikra, hogy mennyit fejlődött a kis taposó lábtempójuk. Másfél hónapja van szerencsém együtt dolgozni egy olyan rutinos és szakképzett edzővel, aki nagyon sokat segít a gyerekek úszó technikáján. Az elmúlt másfél hónapban olyan sokat fejlődtek, mint korábban 4-5 hónap alatt!   Nagyon büszke vagyok a gyerekeimre, hogy már ilyen ügyesek!

Csak ajánlani tudom a vízilabdát ennek a korosztálynak is. Nálunk megtanulnak úszni, elsajátítják a vízilabda alapjait úgy, hogy a gyerek élvezi azt és szívesen jön hozzánk nap, mint nap. Nálunk nem az a legfontosabb, hogy ki mennyire úszik gyorsan (azért arra törekszünk, hogy jól ússzanak), hanem az, hogy élvezze a gyerek az edzést és jó élménnyel menjen haza.

Remélem, nyáron sok új arcot ismerek meg és viszont látok ősszel! 🙂