Egy kicsit szomorú vagyok, hiszen már megint nem mi emelhettük a magasba a kupát, pedig nagyon sokat dolgoztunk érte, de ez mellett viszont iszonyatosan boldog vagyok, hogy ennek a CSAPATNAK a tagja lehetek. Hiszem, hogy ezt a csapatot az ilyen “rögös” utak kovácsolták így össze és úgy gondolom, ha ezt az összhangot megtartva folytatjuk tovább azt a munkát amit elkezdtünk, akkor hamarosan eljön a mi kis időnk is, amikor igazán örülhetünk. Holnap viszont van egy utolsó meccsünk még idén a Fradi ellen ami biztos, hogy nem lesz könnyű, úgyhogy most már erre készülünk gőzerővel.