2018. április 14-én a Dunaújvárosi Egyetem-MAARSK Graphics női csapata megnyerte a 2018. évi LEN Kupát Mataróban, Spanyolországban.
Olympiacos Pireus 11-13 Dunaújvárosi Egyetem-MAARSK Graphics
Negyedek: 4-4, 1-3, 4-3, 2-3
Góllövők: Plevritou 1, Eggens 3, Avramidou 4, Asimaki 1, Emmolo 2; illetve Szilágyi 3, Gurisatti 2, Mahieu 1, Garda 4, Ziegler 1, Mchunu 2.
A mérkőzést követően Mihók Attila vezetőedző az MVLSZ riporterének így nyilatkozott a mérkőzésről, az elért eredményről, hogy mit érzett a lefújás pillanatában:
„Extázis. Az első pillanatokban ez lett úrrá rajtam. Utána előjöttek, s azóta is előjönnek azok az emlékek, amikor a másik oldalon ültem, amikor nemzetközi kupadöntőket veszítettem nagyon jó csapatokkal. Ez valahol az ő sikerük is, a dunaújvárosi vízilabda hosszú ideje így maradt talpon. Bevallom, nagyon vágytam arra, hogy egyszer mi ünnepelhessünk nemzetközi kupa döntője után – fantasztikus érzés, hogy összejött. Óriási elégtétel az elmúlt húsz év szempontjából, köszönöm a csapatnak, köszönöm az összes játékosnak, köszönöm a stábnak. Köszönöm Fülöp Tibornak, Kovács Józsefnek, Hegyi Ádámnak, Vízkeleti Péternek, Schmidt Tamásnak, köszönöm a doktoroknak, akiknek köszönhettük, hogy sokszor egyáltalán vízbe tudtak ugrani a játékosok azaz köszönöm Úr Viktornak, Ágh Péternek, Breznyán Mihálynak, Bazsa Sándornak – sokszor tényleg toldozva-foldozva játszottunk, nehéz időszakon vagyunk túl. És akkor még nem említettem Primász Ágnes, Koszi Ferenc, Varga Balázs nevét, az egész egyesület összes dolgozójának a nevét, valóban egy nagy család sikere ez! Hálás vagyok mindenkinek!”
Ami a négyes döntő, illetve a finál szakmai oldalát illeti, a szakvezető – nem véletlen – a csapatmunkában látja a siker kulcsát. Mint megjegyezte: „Ismerve az Olimpiakosz játékoskeretét, a megbeszélésünk egyetlen, nem túl bonyolult téma köré összpontosult: a nem feltétlen húzóembereknek is annak kell ezúttal lenniük, hogy legyen esélyünk. Boldog vagyok, hogy így történt. Vályi Vandát betegsége miatt sajnos nem tudtuk kihozni, neki is küldjük virtuálisan az érmet innen. Hiányában olyan forgatást kellett alkalmaznunk, ami nem megszokott, ezáltal tényleg előrébb léptek jó néhányan, ez volt a siker kulcsa, valamint az átlövő teljesítményünk, ami ezúttal kellett a győzelemhez.”
Hogyan tovább? A kérdés adja magát, hiszen nehéz időszakon van túl a csapat, de még nincs vége a szezonnak – speciel a bajnoki döntő vár még a társaságra. Mihók Attila amondó: „Hat nap alatt három élet-halál meccset játszottunk, BVSC, Mataro, Olympiakosz, mindegyiket megnyertük, ezt is fel kell dolgoznunk, meg kell élnünk megfelelően. Azaz most ünneplés következik, majd pihenés. Utóbbiból picit hosszabbat adok a csapatnak, mint megszokott, ennek bele kell férnie. Miközben azt is tudjuk, nem azért dolgoztunk egész szezonban annyit, hogy most leadjuk az edzettségi állapotunkat. A bajnoki döntőre újra összeszedjük magunkat, ez biztos.”
Forrás: www.mvlsz.hu