Egy szóval felfoghatatlan számomra, hiszen most segíthettem a lányoknak a vízben! Eddig a lelátóról szurkoltam, de eljött azaz idő, hogy már vízbe is ugorhattam a lányokkal és megmutathattam, hogy bízhatnak bennem is. Érdekesen alakult a meccs, hiszen vezettünk, de az UVSE feljött, emellett még az is probléma volt, hogy az összes tapasztaltabb játékosunk kipontozodott. Hozzá kell tennem, higy alázattal dolgozott mindenki, segítettük egymást, ha hiba történt mentünk és csináltuk.
A meccs végére büntetőkre került a sor.
Néztünk egymásra, hogy most mi fiatalok lövünk?
Igen, eljött az a pillanat, amikor felelősség került a kezünkbe, nagyon sokat segítettek a lányok biztató szavai, hogy igen, meg tudjátok csinálni, hiszünk bennetek! Amikor lefújták a meccset hihetetlenül boldog voltam, mivel mi Pumidasok végre Pumák lettünk! Azaz érzés, amikor 6 év után teljesül az álmom/álmunk leírhatatlan.
Szívszorító érzés volt, amikor kinézhettem a vízből a lelátóra és láthattam a szüleimet megkönnyezve ünnepelni. Remélem, ez a siker átragad az Euroligára is!
Bízom a csapatban, hogy átélhessem velük milyen is Európa legjobb csapatának lenni újra.
Természetesen még nincsen szünet, folytatódik az edzés. Családias hangulatú edzések vannak, mert felnőtt válogatotton vannak a többiek. Még karácsonyig nekem is van kihívás, hiszen lehetőséget kaptam a junior válogatott keretébe. A célom, hogy ott is 100%-os teljesítményt nyújtsak.
Teljesíteni való dolgaim még vannak, de nincs megállás, majd karácsonykor lesz pihenés. Addig is gőzerővel megyek előre.